Földrajz
Tonga helye a földgömbön A tongai szigetvilág
Az országot 3 szigetcsoport,
- Vava’u-szigetek
- Ha’apai-szigetek
- Tongatapu-szigetek
170 szigete és atollja alkotja. A főbb szigetek északról délre:
- Niuafo’ou
- Niuatoputapu
- Fonualei
- Vava’u
- Ha’apai
- Tofua
- Nomuka
- Tongatapu
- Eua Island
- ‘Ata
Történelem
Régészek szerint a mai Tongai Királyság területe már Kr. e. 1000 körül is lakott volt.
A 10. századotkövetően a Tongai Királyság hatalma, amelynek központja Tongatapu volt, Polinézia (Niue, Új-Kaledónia) számottevő részére kiterjedt.
1616-ban a hollandok fedezték fel a szigeteket, pontos ismeretekkelAbel Tasmanszolgált.
1773-ban James Cook a szigeteket Friendly Islands-nak, azaz barátságos szigeteknek nevezte el.
1866-ban Németország ésNagy-Britannia és elismerte a királyságot.
1900-ban brit protektorátus lett.
A második világháború alatt amerikai megszállás alatt volt.
1970-ben nyerte el függetlenségét.
Cook kapitány Tongai harcos
Ha’amonga kapu Tongai piramis
Államszervezet és közigazgatás
Tonga államformája hivatalosan alkotmányos monarchia, ahol a király az ország feje. A miniszterelnököt a király nevezi ki a parlament tagjai közül. A végrehajtó hatalmat a miniszterek kabinetje gyakorolja, a törvényhozói hatalmat a király, a bírói hatalmat pedig a legfelsőbb bíróság. Tonga lakosságát három társadalmi réteg alkotja: a király (és királyi család), a nemesek és a közemberek.
A Tongai Királyság címere A Tongai Királyság zászlója
VI. Tupou király és Nanasi királyné A királyi pár 2013-ban
Népesség
Tonga lakossága 106 ezer fő (2011-es adat). A lakosság 70 százaléka a főszigeten, Tongatapun él. A teljes lakosság több mint 98 százaléka tongai, a maradékot főleg Európából és Kínából, illetve más csendes-óceáni országokból származók teszik ki. A hivatalos nyelv a tongai, másodlagos az angol, amit valamilyen szinten mindenki beszél.
Gazdaság
Az iparicikkek, elsősorban a kézművescikkek az ország GDP-jének csak 3%-át teszik ki. A tongaiak többsége halászatból és mezőgazdaságból él. Legfontosabb exportcikk a kókusz, sütőtök, banán és vanília. Az állattenyésztésben a disznónak és baromfinak van vezető szerepe, ám az utóbbi időben növekvőben van a marhatenyésztés is. Az építőipar nem jelentős, bár az utóbbi időkben az is növekedésnek indult.
Tonga fejlesztési terveiben nagy szerepet szán a privátszektornak, a mezőgazdasági termelékenység növekelésének, a turizmus fejlesztésének, illetve a kommunikációs és közlekedési rendszer javításának. Új lehetőségeket keresnek a halászat és az ország 35 %-át fedő erdők kihasználására.
Közlekedés
Tongát több külföldi légitársaság köti össze a világgal: Air New Zealand, Air Pacific, Virgin Blue és Polynesian Airlines, elsősorban Szamoával, Ausztráliával, Új-Zélanddal illetve a Fiji-szigetekkel.
Kultúra
A 3000 évvel ezelőtt is lakott Tonga kultúrája a külső behatásokra jelentősen megváltozott. A külföldi behatolások előtt szoros gazdasági és kulturális kapcsolatban állott a szomszédos Fiji szigetekkel és Szamoával. A változás a 19. században kezdődött, amikor a nyugati országok misszionáriusai felfedezték Tongát. A tongaiaknak ezt követően kétféle hagyományhoz kell alkalmazkodniuk: az egyik a tongai út, az angafakatonga, a másik a nyugati út, az anga fakapalangi. A tongai kultúrában fontos szerepe van a nők által készített kézműves termékeknek. Ilyen a faháncsból készített tapa, amit festett mintával színezve ruházatnak, szőnyegnek és faliszőnyegnek használnak; vagy a szőttes gyékények. Utóbbiból készül a férfiak deréköve, a ta’ovala, vagy annak női változata, a díszesebb kiekie. A nyugati kultúra betörése előtt az edények és egyéb használati eszközök (fejtámlák, halászati eszközök), valamint a fegyverek fából készültek. Tonga kultúrájában igen jelentős a többszólamú kórusének, amit betanulás nélkül, improvizálva is lenyűgözően adnak elő; és a különböző hagyományos táncok.
Turizmus
A tongai turizmus még nem annyira fejlett, mint például a szomszédos Fiji-ben, de a fejlődés üteme igen gyors. A királyság turisztikai értéke a számtalan lakatlan sziget, amelyeken a természet érintetlen. Turisztikai látványosság a Ha’apai szigeteket évente felkereső bálnák. Úgynevezett bálnanéző programok vannak, amelyeken együtt lehet úszni a hatalmas állatokkkal. A gyönyörű kék óceán, a védett korallzátonyok miatt Tonga az egyik legnagyszerűbb vitorlázóhely a világon. Népszerű még a búvárkodás, szörfözés és a halászat is. Igen kedveltek a tongai ételek, az umu (hagyományos “grill” sült), az óriási tarisznya- és garnélarákok, a hal- és kagylóételek. Tonga földje és éghajlata különösen kedvez a zöldségeknek és gyümölcsöknek. Igen finom a burgonyájuk, és nagyon édes a görögdinnyéjük.
Sport
Tonga nemzeti sportja a rögbi. A lakosság 20%-a aktív sportoló. A 2003-as ausztrál és a 2007-es francia világbajnokságra is bejutott. A világranglistán az ország a 17. helyen áll. Az utolsó években egy rögbistadiont kezdtek el építeni. 1996-ban az atlantai olimpián Paea Wolfgramm ökölvívásban megszerezte Tonga legelső olimpiai érmét, egy ezüstöt, amiért a királyságban külön kitüntetést kapott. Több tongai fiatal Japánba került szumó birkózónak, ahol szép eredményeket értek el. Legsikeresebb volt Musashimaru Koyo (Fiamalu Penitani), aki országos szumóbajnok lett.
Rögbi A tongaiak fiatalon kezdik a sportot
Paea Wolfgramm olimpiai ezüstérmes boxoló Musashimaru Koyo japán szumóbajnok
Média
Az utóbbi két évtizedben hatalmas fejlődésen ment át a királyság médiája. Míg kezdetben csak egyetlen hetilapja volt (a Tongai Krónika), és egy illetve kettő rádióadója, televízióállomása pedig egyáltalán nem volt, néhányév alatt a sajtótermékek és rádióadók megsokszorozódtak, és új televíziócsatornák létesültek.
Hetilapok
- The Tongan Chronicle (Kolonikali Tonga)
- Tonga Star
- The Times of Tonga (Taimi’o Tonga)
Havilapok
- Kele’a
- Taumu’a Lelei
- Tohi Fanongonongo
- ‘Ofa ki Tonga
Magazin
- Matangi Tonga
Televízió
TV Tonga (állami televízió, 2000 júliusa óta sugároz)
Oceania Broadcasting Network (OBN), magántelevízió
Rádió
- Radio Tonga
- Keresztény rádió
- Radio 2000
- Radio Nuku’alofa
VI. Tupou király a televízióban Radio Tonga
